Egy izraeli vállalat dél-koreai képviselője technológiát és bizalmas információkat lopott el, majd azokat az anyavállalaton keresztül továbbadták kínai és tajvani vevőknek. A technológiák a Samsung Mobile Display és az LG Display nevű cégektől származtak, és a olyan fejlett technológiákat érintettek, mint az AMOLED és a White OLED kijelzők gyártása.

A Flame káros szoftver elemzése azt sugallja, hogy bizonyos dolgokban hasonló, de lényegesen összetettebb, mint a Stuxnet, amit 2010-ben fedeztek fel. Az elődjével szemben, a Flame célja kizárólag a kémkedés volt: képernyőképek készítése, beszélgetések rögzítése, dokumentumok és email-ek gyűjtése, illetve ezek továbbítása. A Flame felbukkanása alkalmat ad a különböző vállalati és kormányzati szervezeteknek, hogy meggyőződjenek a biztonsági intézkedéseik mennyire lennének képesek védekezni egy ipari kémkedésre készített malware ellenében. A Kaspersky Lab négy lehetséges fertőzési forrást jelölt meg:

  • USB meghajtón keresztül
  • spear phishing email
  • káros weboldalon történt látogatás
  • helyi hálózaton keresztül másik számítógép által

A könnyen ellopható elektronikusan tárolt adatok és az egyre növekvő vállalatok miatt az egyesült államokbeli cégek 13 milliárd dollárt vesztettek el az idei pénzügyi évben az ipari kémkedés következtében - és a probléma egyre csak növekszik. Ezekről beszélt az FBI képviselője a héten a törvényhozás egyik albizottsága előtt, majd a továbbiakban hozzátette, hogy az FBI egyre több olyan gazdasági bűncselekményben nyomoz, ahol a fenyegetés belülről indult, például egy volt vagy akár jelenlegi alkalmazottal, esetleg szerződéses partnerrel.

Kormányzati és jogi szakértőket hallgattak meg az Egyesült Államok Képviselőházában a Belbiztonsági Bizottságban. A témakör a kiberkémkedés volt, aminek a célpontja az amerikai vállalatok illetve azok érdekeltségei. A szakértők egy meglehetősen rémisztő képet festettek le a meghallgatást végző  albizottság tagjainak a jelenlegi helyzetről. A cégeket az intellektuális tulajdonuk illegális megszerzése miatt támadják, amiknek komoly gazdasági hatásuk van, illetve egyéb olyan információk is kikerülnek (pénzügyi adatok, bank- és hitelkártya számok), amelyekkel egyéb visszaéléseket lehet elkövetni.

Egy külföldről induló kibertámadás következtében egy brit céget 800 millió fontos bevételkiesés ért, állítja az MI5 (a belföldön tevékenykedő titkosszolgálat). "A veszteség nem csak a szellemi tulajdonok elvesztése miatt következett be, hanem a betörések következtében a szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokon jelentkező hátrányok is komoly problémát okoztak. És nem ők voltak az egyetlen áldozatok. Megdöbbentő, hogy milyen mértékű az államilag támogatott ipari kémkedés és a szervezett bűnözés elterjedtsége".