A szíriai konfliktus elérte az Internetet is. "A felhasználói fiókod védelme egyben a barátaid védelmét is jelenti. A jelszavad védelme egyben a forradalom védelmét is jelenti". Fiatalokból és tanulókból álló csoport figyelmezteti a harcokban résztvevőket az adatlopási kísérletekre. A harcok kezdete óta próbál a kormányzó rezsim behatolni az ellenálló aktivisták online hálózataiba. A biztonsági erők kínzással próbálják megszerezni a letartóztatott harcosok közösségi oldalakon használt jelszavait, valamint az elmúlt hónapokban a Facebook-ra és a Youtube-ra hasonlító oldalak segítségével próbálták megszerezni az aktivisták személyes adatait.

Az Egyesült Államok soha nem ismerte el hivatalosan a felelősségét vagy a szerepét a Stuxnet néven elhíresült kiberfegyver fejlesztésében vagy felhasználásában. Ahogy nem vállalták a DuQu, a Flame vagy éppen az újonnan felfedezett Gauss miatt sem, amelyekkel nem látszik a közvetlen kapcsolat, de szakemberek szerint legalábbis a forráskód, a sérülékenységek és a modulok szintjén azért valószínű a rokonság. Azonban nehéz lenne elfelejteni a New York Times Stuxnet-ről szóló cikkét, valamint az összes elemzést, amelyek az Egyesült Államok kormányának részvételét elemzi.

A kiberhadviselés egy jól ismert koncepció mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Ilyen vagy olyan formában, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindenki tudja, hogy egy létező dolog a jelenlegi kibervilágban. Azonban a kiberhadviselésnek még mindig nincs nemzetközileg elfogadott jogi kerete. Amíg kialakul a nemzetközileg elfogadott kiberhadviselési harmonizált jogi keretrendszer, addig is kisebb lépésekben próbálják betölteni a meglévő űrt ezen a területen.

A folyamatos gazdasági növekedés, a szárnyaló export, a fejlődő hadsereg, Kína felemelkedése és hatása az egyetlen szuperhatalomra, az Egyesült Államokra illetve általában a jelenlegi világrendre egy folyamatosan napirenden tartott téma. Az olyan kérdések mint a kereskedelem, a pénzügy politika, szellemi tulajdonjogok, hadügy vagy éppen az emberi jogok állandó témái az Egyesült Államok és Kína közti kétoldalú megbeszéléseknek. Mindemellett a harmadik ipari forradalomban mind a kormányzat, mind a magánszektor egyre jobban függ a digitális eszközöktől.

A számítógépes hálózatok a kiberháborúk csataterei, ahogy ezt bizonyította az Egyesült Államok által készített néhány számítógépes vírus, amelyek az iráni nukleáris létesítményeket támadták. Kutatók kifejlesztettek egy új számítási modellt, amely segít a katonai stratégáknak dönteni a leghatékonyabb kibertámadásokról, illetve az amerikai kritikus infrastruktúra védelméről. A modell olyan projektekben is segíthet, mint az ökoszisztémák helyreállítása, járványok és betegségek megállítása, vagy akár a csempészek elleni harc.

A Pentagon kiberhadviselésért felelős vezetője azt állította egy American Enterprise Institute-ban elhangzott beszédében, hogy a háború közeleg, és az Egyesült Államok még nem készült fel a legrosszabbra. Keith Alexander tábornok véleménye szerint a kibertámadások hamarosan meghaladják azt a mértéket, amit az Egyesült Államok védelme még fel tud dolgozni.

Az Egyesült Államok kormánya ahelyett hogy bíróság elé állítaná az elit hacker-eket, inkább felbérelné őket, hogy támadásokat indítsanak iszlamista terroristák és Amerika más ellenségei ellen, állítja egy vezető katonai és kormányzati tanácsadó. A ragyogó képességű hacker-eket ugyanúgy használná fel, mint a második világháború után a német raktéta mérnököket. Vélemények szerint az Egyesült Államok lemaradt a kiberversenyben, ezért fel kell állítani egy új "Bletchley Parkot" számítógépes és biztonsági szakértőknek, akik nyomon tudják követni az ellenséges akciókat, és akár ellentámadást is indíthatnak.

A döntés, miszerint George W. Bush elnökségének késői szakaszában az Egyesült Államok és Izrael közösen fejleszt, majd vet be egy számítógépes férget az iráni nukleáris kapacitások ellen, egy lényeges és veszélyes fordulópont volt az Internet fokozatos militarizálásában. Ezzel Washington átlépte a Rubicont. Ha folytatja a megkezdett tevékenységet, akkor a mostani hadviselés alapjaiban fog megváltozni, ahogy egyre veszélyesebb és feltérképezetlen területre lépünk. Az egy dolog, hogy vírusokat készítünk, de biztonságban elzárjuk azokat addig, amíg a körülmények mást nem diktálnak. Viszont békeidőben ezeket a vírusokat bevetni, nos ez egészen más dolog. A Stuxnet gyakorlatilag elsütött egy startpisztolyt, ami egy új fegyverkezési versenyhez vezet, ahol egyre több hasonló képességű, de még fejlettebb és erősebb kiberfegyver kerül kifejlesztésre.

Az észak-koreai kiberhadsereg egy támadást kísérelt meg az Incheon Nemzetközi Repülőtér ellen olyan vírusok segítségével, amiket játékokban terjesztettek. Az információk a szöuli rendőrségtől származnak, akik letartóztattak egy 39 éves déli állampolgárt a nemzeti biztonsági törvény (National Security Law) megsértésének vádjával. A férfi játék kereskedő volt, és a titkosszolgálat segítségével vették őrizetbe. A férfi 2009. szeptemberében Shenyang-ba, Kínába utazott, ahol találkozott egy észak-koreai céggel, akiktől játékokat vett át dél-koreai terjesztésre.

Évek óta beszélünk ilyen-olyan titkos akciókról, amiket az Interneten hajtanak végre. Akár a kínai, akár az amerikai vagy akár az orosz kormányzatról volt szó, mindig megvolt a gyanú, hogy titkokban történik valami a háttérben. Túl sok komoly célpontot támadtak minden oldalon, de eddig még senki nem vállalta értük a felelősséget. Néhány nappal ezelőtt a New York Times írta meg, hogy az Egyesült Államok kormánya rendelte el a Stuxnet féreg elkészítését és bevetését.