Az amerikai Belbiztonsági Hivatal (DHS) külön szakcsoportot hozott létre az energia és vízközmű szolgáltatók számítógépes rendszereinek biztonsági vizsgálatára és az esetleges incidensek kivizsgálására. A csapatban dolgozó szakemberek szerint ezek a szolgáltatók mára folyamatos kibertámadások célpontjaivá váltak. A DHS ICS-CERT csapata folyamatosan járja az ICS (Indrustrial Control System - Ipari Irányítási Rendszer) alapú hálózatokat használó víz, vegyi és energia telepeket, hogy felmérjék az esetleges sérülékeny pontokat és hogy a különböző incidensekből tanulva segítsenek a megfelelő védelmi rendszerek kialakításában.

Kevesebb mint négy évvel azután, hogy a kínai Huawei Technologies és a Symantec közösen kezdett hálózatbiztonsági eszközök fejlesztésébe, a fúzió felbomlani látszik, mivel a Symantec attól tart, hogy a kínai céggel való együttműködése meggátolhatja, hogy a biztonsági cég továbbra is hozzájusson az Egyesült Államok kormányától származó kiberfenyegetésekre vonatkozó titkos információkhoz.

A Symantec biztonsági cég kutatói bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy kínai hackerek is érintettek voltak számos nyugati cég, többek között nagy amerikai védelmi beszállítók elleni támadásokban. A célzott támadáshoz a hackerek egy kártékony kódot tartalmazó PDF dokumentumot használtak, amely az Adobe Reader egy múlt hónapban javított sérülékenységét használja ki. A Symantec kutatócsapata szerint a támadók által használt ideiglenes szerver Beijing tartományban van és internet elérését az ország egyik legnagyobb internetszolgáltatója biztosítja.

Amerikai szövetségi ügyészek közölték, akár már csütörtökön törölhetik a felhasználók által a Megauploadon tárolt adatokat. Minden idők legnagyobb szerzői jogi perében az ügyészség korábban már zárolta a Megaupload oldalhoz történő hozzáférést és megvádolt hét embert az oldalról illegálisan letölthető filmek, zenék és egyéb tartalmak miatt. Az oldal tulajdonosa, Kim Dotcom akár 60 év börtönt is kaphat a szerzői jogok sorozatos megsértése miatt. A Megaupload-on azonban nem csak illegális adatokat tároltak a felhasználók, rengeteg előfizető használta a virtuális tárhelyet családi fényképei, személyes adatai és dokumentumai tárolására. Ezekhez az adatokhoz azonban az ügy kirobbanása óta egyetlen felhasználó sem fér hozzá és mivel a szerverek nagy részét az ügyészség lefoglalta, csak reménykedhetnek benne, hogy viszont látják adataikat.

Az Open Digital Policy Organization jelentése szerint a norvég adatvédelmi felügyelet bejelentette, a dokumentum kezelő és tároló Google alkalmazás használata Norvégiában illegális. A szervezet egy január 16-ai jelentésből idéz, melyben az felügyelet kijelenti, a Google cloud szolgáltatások céges szintű használata megsérti a norvég adatvédelmi törvényeket. A tájékoztató jellegű nyilatkozatban adatvédelmi felügyelet azt állítja, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közti Safe Harbor megállapodás nem biztosítja az adatok biztonságát az amerikaiak Patriot Act törvényével szemben. A 2001 október 26-án életbe lépő Patriot Act szerint ugyanis az Egyesül Államok kormányának jogában áll bármilyen személyes adathoz hozzáférnie bárkiről a világon, amennyiben az adatokat egy amerikai vállalat (például a Google) tárolja.

Az amerikai állampolgárok kötelezhetőek arra, hogy rendőrségi nyomozás esetén feloldják a titkosítást a tőlük lefoglalt merevlemezekről, illetve számítógépes eszközökről, hogy azt a hatóságok bizonyítékok után kutatva átvizsgálhassák. Precedens értékű ítélet született tegnap egy kolorádói bíróságon, mikor is Robert Blackburn szövetségi bíró kötelezett egy női vádlottat arra, hogy oldja fel a tőle lefoglalt laptopban található merevlemez titkosítását legkésőbb február 21-ig, vagy elítélhetik a bíróság megsértéséért. Blackburn bíró úgy látja, hogy ítélete nem sérti az amerikai alkotmány ötödik kiegészítését, mely szerint senki nem kötelezhető arra, hogy maga ellen tanúskodjon.

Az interneten eddig soha nem látott felháborodást és ellenállást váltott ki két új amerikai törvénytervezet, amelyek az online kalózkodás felszámolását és a szerzői jogok védelmét célozzák. Az ellenzők szerint a SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect Intellectual Property Act) olyan jogokkal ruházná fel az Igazságügyi Minisztériumot, amely hatására súlyosan sérülhetne az internet szabadsága. Nemrégiben számos internetes óriáscég oldaluk elsötétítésével tiltakozott az új szabályozások ellen és az Obama-adminisztráció is kifejtette, a Fehér Ház nem támogat olyan törvénytervezetet, amely az internet cenzúrázásához vezethet. Vélhetően ennek a globális felháborodásnak a hatására, egyre több szenátus tag jelentette be hivatalosan, hogy ellenzi a PIPA törvénytervezetet, sőt számos korábban a szabályozás mellett álló szenátor is átállt az ellenzők oldalára.

Az amerikai elnök adminisztrációs munkatársai szombaton egy nyilatkozatot adtak ki a nagy vihart kavart Stop Online Piracy Act (SOPA) és az ahhoz hasonló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A nyilatkozatban kitérnek rá, hogy tudják, hogy szükség van az online kalózkodás visszaszorítására törekvő intézkedésekre, ugyanakkor belátják, hogy az elhamarkodott törvénytervezetek elfogadása cenzúrához, kiberbiztonsági és más egyéb problémákhoz vezethetnek.

Az amerikai hadsereg tervezett, nem halálos eszközeinek listáján új technológiák és régről ismert ötletek feljavított változatai is szerepelnek. A nem halálos fegyverekről (NLW) szóló cikket a hírszerzés kutatói tették közzé. A dokumentum tartalmazza a jelenleg is használt eszközöket, mint a sokkoló vagy a paprika szpré, de benne vannak azok a kísérleti fegyverek is, amelyeket a Pentagon fel szeretne venni a hadsereg arzenáljába.

Eric Schmidt a keresőóriás vezére egy CNN interjúban elmondta Irán komoly veszélyt jelent a kibertérre."Irán szokatlanul jó adottságokkal rendelkezik a kiberhadviselés terén, bár ennek okait mi sem értjük igazán" - mondta a Schmidt a hírtelevíziónak. A Google főnöke Irán a holland kibertérbe történő beszivárgásával kapcsolatban mondta mindezt, amelynek módja a cég kutatói számára még mindig nem ismert.