Ha a politikusokra hagyjuk, az ország közműveihez vezető ajtó nyitva marad. Mintha azt mondanánk a terroristáknak amit a motelekben: égve hagyjuk Önnek a világítást. Ebben az az ironikus, hogy a kritikus infrastruktúra elleni támadások miatt az a lámpa ki fog aludni, és persze lesznek egyéb katasztrofális következmények is. Egy friss felmérés szerint a kiberbiztonsági szakértők nem igazán bíznak abban, hogy a kormányzat meg fogja oldani a kapcsolódó problémákat. A kritikus infrastruktúra körébe tartoznak az olaj- és gázvezetékek, elektromos hálózat, vízközmű, utak és autópályák, légi közlekedés, vasutak és az Internet.

A National Security Agency igazgatója és a U.S. Cyber Command vezetője Keith Alexander tábornok. Ezek a posztok azzal a feladattal járnak, hogy ő irányítja az Egyesült Államok kibertámadások elleni védekezését. A munkájának bizalmassága miatt viszonylag ritkán szerepel, tehát ha mégis megszólal, akkor érdemes odafigyelni a mondanivalójára. Egy július 9. tartott konferencián olyan statisztikákat idézett, amely szerint az amerikai vállalatok évi 250 milliárd dollárt vesztenek a szellemi tulajdonjogok ellopása miatt, illetve a McAfee tanulmánya szerint globálisan 1000 milliárd dollárba kerül a kiberbűnözés.

A kibertámadások miatti félelem volt a legfontosabb vezérlő gondolat a 2012. évi Cybersecurity Act mögött, amely egy szenátusi törvény, és várhatóan még ezen a héten megszavaznak. A törvény célja, hogy a vállalatok könnyebben tudjanak információkat megosztani a hatóságokkal. És azok a cégek, akik igazán számítanak, mert hozzáférésük van minden lényeges információhoz, azok az internetszolgáltatók (Internet service providers - ISP) - mint például a Verizon, a Comcast és az Earthlink, hogy csak néhányat nevezzünk meg. Ők látnak mindent, ami a hálózatukon történik.

A kémkedő káros szoftver, amit vélhetően Iránban készítettek, olyan frissítést kapott, amely az "USA" és a "gov" szavakat keresi a fertőzött gépeken. Az eddig megismert bizonyítékok alapján a szakértők azt tartják, hogy a Mahdi iráni programozók keze munkája, és elsősorban kémkedésre szolgál iráni állampolgárok ellen. Bár a Mahdi által használt négy darab command-and-control (C&C) szerver Kanadában van, a kártevő legrégebbi változata - amely még 2011 decemberéből származik - egy Iránban, Teheránban működő szervert használt központnak.

A folyamatos gazdasági növekedés, a szárnyaló export, a fejlődő hadsereg, Kína felemelkedése és hatása az egyetlen szuperhatalomra, az Egyesült Államokra illetve általában a jelenlegi világrendre egy folyamatosan napirenden tartott téma. Az olyan kérdések mint a kereskedelem, a pénzügy politika, szellemi tulajdonjogok, hadügy vagy éppen az emberi jogok állandó témái az Egyesült Államok és Kína közti kétoldalú megbeszéléseknek. Mindemellett a harmadik ipari forradalomban mind a kormányzat, mind a magánszektor egyre jobban függ a digitális eszközöktől.

A következő egy vagy két évben az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security - DHS) mindent meg tud rólad, a testedről, a ruhádról, a poggyászodról egy új lézer alapú molekula szkennerrel amivel körülbelül 50 méterről "lőnek" rád. Meg fogják tudni, ha érintkeztél drogokkal, lőporral, mert ezeknek nyoma marad a ruhádon. Tudni fogják mit ettél reggelire, és hogy mennyi adrenalin van a véredben. Mindezt úgy, hogy meg sem fognak érinteni. Sőt, tudni sem fogsz róla.

Egy republikánus szenátorokból álló csoport egy új kezdeményezést mutatott be, amely lehetővé tenné a digitális információk átadását a vállalatoktól a kormányzati ügynökségekhez. A Strengthening and Enhancing Cyber Security by Using Research, Education, Information and Technology nevű, röviden csak SECURE IT-nek nevezett javaslat felszámolná a jogi akadályokat azelőtt, hogy a cégek megosszák egymással és a kormánnyal az adataikat. A törvénytervezet bírálói, hasonlóan a CISPA esetéhez, arra hívják fel a figyelmet, hogy elfogadás után a kormánynak lehetővé válik, hogy minden eddiginél könnyebben kémkedjen a saját állampolgárai után.

A könnyen ellopható elektronikusan tárolt adatok és az egyre növekvő vállalatok miatt az egyesült államokbeli cégek 13 milliárd dollárt vesztettek el az idei pénzügyi évben az ipari kémkedés következtében - és a probléma egyre csak növekszik. Ezekről beszélt az FBI képviselője a héten a törvényhozás egyik albizottsága előtt, majd a továbbiakban hozzátette, hogy az FBI egyre több olyan gazdasági bűncselekményben nyomoz, ahol a fenyegetés belülről indult, például egy volt vagy akár jelenlegi alkalmazottal, esetleg szerződéses partnerrel.

Az Egyesült Államok kormánya több mint 11 milliárd dollárt költött tavaly arra, hogy megvédje a titkait, több mint a dupláját az egy évtizeddel ezelőttihez képest - és ez csak az a része, amennyit elismer. Az összeg nem tartalmazza a CIA és a National Security Agency által elköltött pénzt, ami nem meglepő módon titkosított összeg. John Fitzpatrick az Information Security Oversight Office vezetője szerint, aki kiadta a jelentést, az abban nem szereplő ügynökségek kevesebb mint 20%-kal növelik meg a teljes összeget, ami összességében mintegy 13 milliárd dollárt jelenthet. Ez több mint a Környezetvédelmi Hivatal (Environmental Protection Agency) éves költségvetése.

Kormányzati és jogi szakértőket hallgattak meg az Egyesült Államok Képviselőházában a Belbiztonsági Bizottságban. A témakör a kiberkémkedés volt, aminek a célpontja az amerikai vállalatok illetve azok érdekeltségei. A szakértők egy meglehetősen rémisztő képet festettek le a meghallgatást végző  albizottság tagjainak a jelenlegi helyzetről. A cégeket az intellektuális tulajdonuk illegális megszerzése miatt támadják, amiknek komoly gazdasági hatásuk van, illetve egyéb olyan információk is kikerülnek (pénzügyi adatok, bank- és hitelkártya számok), amelyekkel egyéb visszaéléseket lehet elkövetni.