A hacker-ek növelték a támadásaik intenzitását, és a kulcs fontosságú számítógépes hálózatok ellen irányuló akcióik a "zavarkeltő" üzemmódról a "pusztítóba" kapcsoltak. Keith Alexander tábornok a National Security Agency vezetője és a US Cyber Command parancsnoka szerint az új taktika már túllép a "bosszantáson", és komoly gazdasági károkat tud okozni. A támadások célpontjai egyaránt lehetnek a részvénypiacok és az elektromos hálózatok, de bármi más, amit csak el lehet képzelni. Az ilyen pusztító támadások törölhetik az adatokat, ami a vállalatok csődjéhez vagy a kritikus infrastruktúrát irányító rendszerek leállásához vezethet.

Az amerikai bankok elleni elmúlt két hétben végrehajtott támadásokban egy nagyon kifinomult eszközt használtak az elkövetők. A Prolexic Technologies véleménye szerint az elosztott szolgáltatás megtagadásos támadás (DDoS) mögött egy "itsoknoproblembro" nevű program állt, amely segítségével több nagy bankot is megbénítottak ideiglenesen. Az állítólagos támadók saját magukat Izz ad-Din al-Qassam Cyber Fighters-nek nevezik, és a YouTube-on megjelent iszlámgyalázó film miatt követték el a támadást. Viszont a megkérdezett úgy vélik, hogy a támadás túlságosan jól szervezett volt ahhoz, hogy egy hétköznapi hacktivista csoport számlájára lehessen írni.

A Fehér Ház hétfőn elismerte, hogy az egyik számítógépes hálózatukat kibertámadás érte, de állításuk szerint nem szivárgott ki semmilyen bizalmas információ a rendszerből, amelyet a Fehér Ház Katonai Hivatala használ (White House Military Office). A Washington Free Beacon nevű konzervatív napilap, amely rendszeresen bírálja az Obama kormányt, volt az első, amely vasárnap hírt adott a kínai hacker-ek legfrissebb próbálkozásáról. Egy hivatalos személy szerint ez volt Kína egyik legpimaszabb próbálkozása az Egyesült Államok elleni támadások történetében, valamint az eset rávilágít arra, hogy a kormány nem tudott elég nyomást kifejteni Kínára az ilyen támadások miatt. A támadást spear-phishing módszerrel követték el.

A Nemzeti Kiberbiztonsági Hónap október 1 és 31 között tartják meg, de a jó kiberbiztonsági szakértők képzése egy évben 365 napon keresztül zajlik, mondta a Védelmi Minisztérium egy magas rangú tisztviselője. Robert J. Carey szerint, mivel a felhasználók napi rendszerességgel használják a hálózatot, ezért a megfelelő kiberbiztonsági gyakorlat mindenkinek a második természetévé kell hogy váljon. Ez azt jelenti, hogy "meg kell változtatnunk a kultúránkat, hogy sokkal tudatosabbak legyünk, és az információkat csak azoknak adjuk tovább, akik alkalmasak arra, hogy kezeljék azt, és megvan hozzá a megfelelő joguk is". Az egyedi kiberbiztonsági eljárások a felhasználók függvényében változhat, de van egy mindenen felül álló szabály: mindenki felelős az információ védelméért.

Az Egyesült Államok bűnüldöző hatóságai meg tudják figyelni az egyes emberek email-jeit, azonnali üzenetküldéseit, a Facebook, a Google Plus és egyéb közösségi oldalakon végzett tevékenységeit. Mindezt valós időben, és nem csak engedély, hanem egyáltalán bármiféle figyelmeztetés nélkül. És az American Civil Liberties Union (ACLU) szerint az ehhez hasonló online aktivitásokat érintő adatgyűjtések egyre gyakrabban történnek meg. Az ACLU által a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a hatóságok egy gyakrabban élnek az elektronikus kommunikáció megfigyelésének módszerével, illetve a megfigyelések bírói engedély vagy figyelmeztetés nélkül történnek.

A Financial Services Information Sharing and Analysis Center (FS-ISAC) megemelte a kiberfenyegetettségi szintet a korábbi emelkedett (elevated) szintről magas (high) szintre, az elmúlt időszakban szerzett információkra hivatkozva, mint például a pénzintézetek ellen végrehajtott elosztott szolgáltatás megtagadásos és egyéb kibertámadásokat figyelembe véve, továbbá a Microsoft Internet Explorer távoli kódfuttatást lehetővé tevő 0-day sérülékenységét kihasználó exploit felbukkanása is szerepet játszott a döntésben. A szervezet javasolja a tagoknak, hogy alkalmazzák a magas szintű fenyegetettségi szintre vonatkozó eljárásokat, telepítsék a megfelelő javításokat, frissítsék az antivírus és IDS/IPS szoftverek szignatúráit, és biztosítsák a folyamatos monitoringot, illetve azonnali választ a káros eseményekre.

A kibertámadások fegyveres támadásoknak számítanak, amely kiváltja az önvédelemhez való jogot, illetve a nemzetközi háborús törvények hatálya alá esik, mondta az Egyesült Államok kormányának egy vezető hivatalnoka. Harold Koh részletesen elmagyarázta a kormány álláspontját, amely irányadó lesz a kibertámadások esetén. Eszerint a halálos áldozatokat, sérüléseket vagy komoly károkat okozó eseményeket valószínűleg az erőszak alkalmazásának fogják tekinteni, ami megsérti a nemzetközi jogot. Az előadásában felsorolt néhány példát is, amelyet ilyen esetnek fognak tekinteni: összeomlást előidéző, atomerőművek elleni támadás, sűrűn lakott területek felett megnyitott gátak vagy a légi irányító rendszerek elleni támadás miatt bekövetkezett repülőgép szerencsétlenségek.

A Stuxnet votl az első olyan kiberfegyver, amely az iráni nukleáris programot próbálta meg lassítani. Aztán májusban jött egy korábban nem látott képességű kémszoftver, a Flame. Később nyilvánosságra került, hogy az Egyesült Államok katonai és hírszerzési ügynökségei - mint például a CIA és az NSA - együtt dolgozott az izraeli hadsereggel, hogy közösen fejlesszenek kiberfegyvereket, amelyekkel akadályozhatják az iráni nukleáris törekvéseket. A legfrissebb hírek szerint három olyan káros szoftverről szólnak, amelyeket az amerikai hadsereg fejlesztett ki, vélhetően kémkedési és kiberhadviselési célzattal. Ez az új fejlemény arra utalhat, hogy az Egyesült Államok kormánya továbbra is a nemzetvédelem kiterjesztésének tartja a kiberhadviselést, különösen ha a Közel-Keletről van szó.

Az Egyesült Államok ellen más nemzetek által kezdeményezett kibertámadások száma folyamatosan nő "tekintet nélkül a következményekre", mondta egy kiberbiztonsági hivatalnok, és arra emlékeztetett, hogy a hidegháború csúcsán sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem tett volna meggondolatlan lépéseket. Az Egyesült Államok kormányzati hálózatának védelméért is felelős National Security Agency munkatársa Debora Plunkett szerint a kongresszus a jövő évben elfogadja a régóta megrekedt kiberbiztonsági jogszabályokat, amikkel az idén nyáron a törvényhozók elbuktak, és amivel a magánvállalatoknak, mint például az erőműveknek írtak volna elő bizonyos intézkedéseket. Emiatt mind a Fehér Ház, mind a kongresszus egyes tagjai felszólaltak az erősebb kiberbiztonsági szabályok alkotása mellett, és ezt azzal támasztották alá, hogy Kínát és Oroszországot vádolják az Egyesült Államok kritikus infrastruktúrája elleni folyamatosan elkövetett  támadásokkal.

A kínai telekommunikációs óriás a Huawei Technologies most kiadott közleményében azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak a vállalat ellen felhozott vádjai "mendemondákon alapuló vádaskodások", amely káros hatással van a két ország kapcsolatára. A közleményt felhívta figyelmet arra, hogy a Huawei ellen felhozott bizonyíték többségét nem hozták nyilvánosságra.