Irán hivatalosan tagadta, hogy bármi köze lenne az elmúlt időszakban a Perzsa-öböl mentén székelő olajipari vállalatok ellen végrehajtott  kibertámadásokhoz. Mahdi Akhavan Bahabadi a National Center of Cyberspace vezetője elítélte az Egyesült Államok "politikailag motivált" vádjait, amit az irániakkal kapcsolatosan hangzottak el, miszerint közük lenne a Shamoon malware-hez, amely a Saudi Aramco és a RasGas nevű vállalatok hálózatát támadta meg néhány héttel ezelőtt. "Véleményünk szerint ez tisztán politikai ügy, ami az amerikaik hazai nehézségeiről és az elnökválasztási kampányáról szól".

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztérium nemzetközi ügyekkel foglalkozó vezetője kifejezte aggodalmát az Európai Unió adatvédelmi irányelvének várható felülvizsgálata miatt. A helyettes főügyész Bruce C. Swartz elmondta, hogy a javaslatok a nemzetközi szerződések öt éven belüli újratárgyalását igénylik, amely különösen aggasztó, és ez alááshatja az amerikai és európai bűnüldöző szervek közti sokéves együttműködést. Továbbá elmondta azt is, hogy a személyes adatok továbbadásának mechanizmusa egy harmadik országnak - bűnügyi okból - komoly aggodalomra ad okot, mivel sok esetben drasztikusan lelassulhat a folyamat.

A saját magukat iszlámista hacktivistáknak nevező hacker-ek újabb kibertámadásokat hajtottak végre egyesült államokbeli nagy bankok ellen, és legalább két esetben meg tudták zavarni azok működését. A SunTrust Banks és Capital One Financial bankok weboldalain időszakos kieséseket tapasztalhattak az ügyfelek szerdán és csütörtökön egy erős elosztott szolgáltatás megtagadásos támadás (distributed denial of service - DDoS) következtében. A Capital One esetében az online banki és mobil szolgáltatások lassultak le vagy váltak elérhetetlenné néhány órára, de a helyreállítás kora délutánra megtörtént. A SunTrust nem szolgált részletekkel, de megerősítették, hogy őket is támadás érte.

A közel-keleti kiberháború - amelyben Izrael és az Egyesült Államok az egyik sarokban, velük szemben pedig Irán áll - folyamatosan éleződik, ahogy egyre kifinomultabb kiberfegyvereket vetnek be a katonai és gazdasági célpontok bővülő köre ellen. A környék egyre forróbb kiberháborús csatamezővé válik, ahol a kiberhadviselés új módozatait tesztelik a résztvevők, és amelyben a legfontosabb stratégia az, hogyan lehet kiütni egy ország gazdaságát egyetlen puskalövés nélkül. Az Egyesült Államok, Izrael és Nagy-Britannia már támadta Irán nukleáris kapacitásait - újabban pedig az olajipari létesítményeit - az elmúlt három évben.

A Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) kiberninjákat akar felvenni a soraiba. A körülbelül 600 kiválóan képzett és gyakorlott alkalmazott feladata az lesz, hogy segítsenek kialakítani egy tantervet a jelenlegi és jövőbeni munkavállalók részére. "Olyan embereket keresünk, akik valóban rendkívül gyakorlottak. Azért van rájuk szükség, hogy megállapítsuk, mik a kritikus funkciók, feladatok, és milyen helyzetekre kell felkészülnünk" -mondta Steve Myers a minisztérium hivatalnoka, aki a teljes karrierjét a védelmi és nemzetvédelmi területen töltötte.

Az Egyesült Államok Képviselőházának Hírszerzési Bizottsága hétfőn kiadta a jelentését, amelyben továbbra is azt javasolják, hogy a Huawei és a ZTE kínai telekommunikációs óriásokat ne engedjék belépni az amerikai piacra, mert az általuk szállított berendezések aláássák az ország kiberbiztonságát. A jelentés mindkét vállalatot megvádolta azzal, hogy akadályozták az üzleti gyakorlatukkal foglalkozó nyomozást és információkat titkoltak el, illetve a Huawei-t még az amerikai kereskedelmi törvények megsértésével is megvádolhatják. Továbbá a bizottság véleménye szerint a kormánynak meg kell akadályoznia, hogy a két kínai vállalat az Egyesült Államokban felvásárlásokkal vagy egyesülésekkel jelenjen meg.

Bővebben írtunk már arról, hogy az Egyesült Államok kormánya meglehetősen agresszíven kémkedik a saját állampolgárai után. Ebben segítségére volt a bírósági rendszer, amely látszólag nem aggódik a 4. Kiegészítés miatt, illetve a magánvállalatok növekvő képességei, amelyekkel össze tudják gyűjteni az adatokat a felhasználókról, és tetszés szerint meg tudják osztani a kormánnyal. Bárhogy is van, Julia Angwin a Wall Street Journal riportere egy rádióinterjúban tett egy egyszerű megfigyelést ezzel összefüggésben: az amerikai ügynökségek több információval rendelkeznek az állampolgárokról, mint a kelet-németországi Stasi valaha is. És ahogy már láttuk, az adatok nagyon visszafogott felügyelet mellett illegálisan gyűjtötték össze, ráadásul egyáltalán nem biztonsági okokból.

Az amerikai thinktank-ek kulcsfontosságú célpontjai a kiberkémekedésnek, rendkívül fontos célpontjai az Egyesült Államok kormányát és üzleti vállalkozásait érő a kínai és más országok hacker-ei által végrehajtott kibertámadások sorozatának. A betörések nyomán értékes információk szivárognak ki számos területről, mint például politikai egyeztetések, folyamatban lévő bírósági eljárások, nemzetvédelem vagy a magánszektor által fejlesztett termékek. A thinktank-ek fontos kutatásokat végeznek, stratégiákat dolgoznak ki a Fehér Ház, a Kongresszus, a Külügyminisztérium, a Pentagon és a szövetségi ügynökségek részére.

Az RSA figyelmeztetése szerint kiberbűnözők nemzetközi csoportja egy óriási kibertámadást tervez, hogy legalább 30 ismert amerikai bank illetve azok ügyfelei online banki fiókjából pénzt lopjanak. A csütörtökön kiadott figyelmeztetés szerint a csoport egy alig ismert trójai programot akar elindítani, hogy azzal megfertőzzék a bankok ügyfeleit, majd azt felhasználva eltérítsék a fertőzött gépeket és hamis átutalásokat kezdeményezzenek róluk. Az RSA FraudAction csoportjának szóvivője szerint, ha a bűnözők sikerrel járnak, akkor ez lesz a legnagyobb bankok ellen vezetett szervezett, trójai támadás.

A McAfee és a National Cyber Security Alliance közös felmérése szerint az amerikaiak 26%-a áldozatul esett már olyan adatlopási ügynek, ahol személyes a adatait vagy a hitelkártya számát lopták el kiberbűnözők. Ugyanakkor a jelentés rámutat arra a fontos különbségre, hogy az emberek ugyan aggódnak a biztonságuk miatt, viszont nem tesznek eleget a támadások kivédésére. A lakosság 90%-a egyetért abban, hogy a biztonságos Internet kritikus fontosságú a gazdaság szempontjából, illetve ugyanennyien nem érzik magukat biztonságban a kártevő szoftverektől és a hacker-ektől, miközben használják a hálózatot. Mindezek ellenére a válaszadók 64%-a még soha nem telepített semmilyen biztonsági szoftver, amellyel védheti magát a fenyegetésektől.