Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security - DHS) által kiadott jelentés szerint az ipari vezérlő rendszereket - amelyek felügyelik és irányítják a kritikus infrastruktúrákat a különböző üzemekben - 198 dokumentált kibertámadás érte 2012-ben, amelyek közül számos nagyon komoly volt. A támadások 40%-a energiaipari cégeket ért, 15%-a pedig a vízműveket vette célba. Néhány incidens a biztonsági kutatók által használt Sentient Hyper-Optimized Data Access Network (SHODAN) rendszer miatt érte a célpontokat - amely az Internetre kapcsolt SCADA eszközöket tartalmazó, rendszeresen frissített adatbázis - de a nagy része tényleges betörés és adatlopás volt.

A támadók egyik amerikai bankot vették célba a másik után, és ahogy korábban már számos alkalommal előfordult, több tucatnyi banki weboldal lelassult, majd elérhetetlenné vált akár órákra is. Azonban volt egy rendkívül fontos dolog, ami teljesen más volt, mint a korábbi esetekben. A biztonsági kutatók azt állítják, hogy nem egyedi számítógépek sokaságát törték fel, hanem számítógépközpontokban, adatparkokban lévő rendszereket fertőztek meg. A kettő közti különbséget úgy lehetne jellemezni, mint néhány kiskutya ugatása Godzillával szemben. A támadás végrehajtásához szükséges képességek mértéke egyaránt meggyőzte az Egyesült Államok kormányát és a biztonsági szakértőket, hogy Irán áll az eset hátterében, amely megtorlásnak szánta az akciót a gazdasági szankciók és a korábbi kibertámadások miatt.

Nehéz elképzelni, hogy az anarchikus ideológiákhoz ragaszkodó csoportok törvényesíteni akarják az általuk elkövetett akciókat, de az Anonymous pontosan ezt csinálta. A laza szerveződésű hacker csoport petíciót nyújtott be Obama elnöknek, amelyben azt kérik, hogy az elosztott szolgáltatás megtagadásos támadást (distributed denial-of-service - DDoS) ismerjék el a tiltakozás legális formájának. A Fehér Ház "We the People" weboldalán megjelent kérelem azt állítja, hogy a DDoS támadás nem illegális betörés, hanem sokkal inkább egy módszer, amivel az emberek online tiltakozhatnak valami ellen. Hasonlóan ahhoz, amikor az Occupy mozgalom sátrakat vert fel a közterületeken, a DDoS támadások is elfoglalják az Internet közterületeit, hogy az emberek elmondhassák az üzenetüket.

Az elmúlt héten a hacker-ek ismét több amerikai bank weboldalát vették célba. A támadás a szeptemberben elindult hullám második fázisának tűnik, amelyért az Izz ad-Din al-Qassam Cyber Fighters vállalta a felelősséget a korábbi, a Bank of America, Citigroup, U.S. Bank, Wells Fargo és a PNC bankok weboldala ellen végrehajtott támadásokért és azok ideiglenes működési zavaraiért. A csoport azt nyilatkozta, hogy a Mohamed prófétát gúnyoló film miatt indították az akciójukat, és addig folytatják, amíg az el nem tűnik az Internetről. A múlt kedden kiadott online közleménybe kijelentették, hogy Operation Ababil néven indítják újra a támadásokat, amelyeknek a JPMorgan Chase, Bank of America, Citigroup, Wells Fargo, U.S. Bancorp, PNC, BB&T, Suntrust és Regions Financial pénzintézetek lesznek a célpontjai.

Az F-35 Joint Strike Fighter az Egyesült Államok legfejlettebb vadászgépe, azonban a készítői kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek azért, hogy olyan élvonalbeli technológiákat telepítsenek, amelyekkel meg tudják védeni a repülőgép fedélzeti rendszereit a kínai hacker-ek támadásaitól. A veszély nem légből kapott, mivel 3 évvel ezelőtt a kínai hadsereg egyik hacker csoportja betört abba a hálózatba, ahol az F-22 terveit tartották, és sikerült azokat ellopniuk.

A politikai okból a hacktivisták és külföldi kormányok által elkövetett számítógépes hálózatokat érő támadások egyre több aggodalomra adnak okot napjainkban. Az Egyesült Államok lakossága leginkább a nemzetbiztonságot és a kritikus infrastruktúrát érő támadásoktól tart leginkább. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy a vállalatoknak rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel meg tudják védeni a saját IT infrastruktúrájukat és adataikat a támadók ellen, függetlenül attól, hogy honnan érkezik a támadás. Azonban amikor a kiberhadviselésről beszélünk, meg kell különböztetnünk két cselekményt: a támadást és a védekezést. Nyilván Ön se hallott erről túl sokat, mivel ez szigorúan titkos, viszont Washingtonban nem lehet titkot tartani. Bár hivatalosan sosem erősítették meg, a kiszivárgott információk és a biztonsági szakértők által felfedett bizonyítékok alapján ki lehet jelenteni, hogy az amerikai kormány egy sor kibertámadást indított Irán és annak szövetségesei ellen, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek terjedését és a terroristák támogatását.

Egy kanadai szervezet szerint az Egyesült Államokból, Kanadából és más nyugati országokból is szolgáltak ki szír kormányzati honlapokat. Ezért lehetett több kormányzati weboldalt is elérni az egész Szíriát érintő internet kimaradás során. Ez az amerikai szolgáltatók szempontjából azért érdekes, mert Barack Obama áprilisban az amerikai kormány beleegyezéséhez kötötte a szír kormányzati weboldalak kiszolgálását.

Egy kaliforniai szoftvercég, amely beperelte a kínai kormányt szerzői jog megsértésével vádolva, azt vette észre, hogy az ázsiai országból érkező támadásoknak estek áldozatul, amely a bírósági eljárás három évén keresztül tartott. A Solid Oak Software azután indított pert a kínai kormány ellen, miután az több ezer sornyi programkódot emelt át a santa barabarai cég CYBERsitter nevű programjából a Green Dam Youth Escort nevű alkalmazásba, amelyet a kormány adott ki. 12 nappal azután, hogy a cég vezetője a nyilvánosság elé tárta az esetet, hacker-ek vették célba az alkalmazottakat, hogy információkat gyűjtsenek a bírósági eljárásról, illetve hogy megakadályozzák a vállalat normális működését.

Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztérium (Department of Homeland Security - DHS) alapításának 10. évfordulóján a Booz Allen Hamilton biztonsági cég körvonalazott öt kulcsfontosságú területet, amelyre nagy figyelmet kell fordítani a következő évtizedben. "A belbiztonság egy folyamatosan fejlődő kihívás" mondta a nyugalmazott admirális Thad Allen, a Booz Allen alelnöke. "A mai fenyegetések egészen mások, mint amikor létrehozták a minisztériumot. Ahhoz, hogy egy rugalmasabb nemzetet tudjunk építeni és azt fenn is tudjuk tartani, el kell távolodni azoktól a definícióktól, amelyeket egy komoly veszélyhelyzetben megalakított szervezet határozott meg. Újra meg kell határozni a világban betöltött szerepünket, és azt, hogy hova tartunk".

2010 nyarán a katari kormány egyik tagja megbeszéléseket kezdett az egyesült államokbeli Booz Allen Hamilton céggel arról, hogy egy kiberbiztonsági központot hozzanak létre. Azért volt erre szükségük, mert tartottak az Irán által jelentettet fenyegetéstől, mivel azok egyre nagyobb veszélyt jelentenek a regionális riválisokra, és a katari kormány szükségét érezte, hogy legyen valamilyen eszköz a kezükben, amivel megvédhetik magukat. Néhány hónappal később a Booz Allen és több partner cég a virginai Tysons Corner-ben találkoztak, hogy átnézzék az előzetes terveket, hogy aztán elvigyék Doha-ba, Katar fővárosába. Ekkor derült ki, hogy a közel-keleti állam vezetői azt szeretnék, hogy amerikai szakemberek vezessék a központot, ami viszont azzal járna, hogy potenciálisan belekeverednek egy regionális konfliktusba.