A kongresszusnak nem kell komolyabb lépéseket tennie a web és mobil internet felhasználók magánéletének védelmében, mert az önszabályozás általában működik. Elegendően hatékonyak az online vállalatok által végrehajtott adatvédelmi gyakorlatok az önszabályozására - mondta Chris Babel, a TRUSTe vezetője. Azonban vannak olyan törvényhozók és más szereplők, akik nem értenek egyet ezzel, és azt szorgalmazzák, hogy meg kell teremteni az adott területre vonatkozó alapvető szabályokat. Többek között az Ebay és az Association for Competitive Technology (ACT) kereskedelmi csoport is új online adatvédelmi törvényt sürget.

Előfordulhat, hogy rejtett adatokat szokatlan helyen tárolnak, és ez adatlopáshoz vezethet. A Memorial Sloan-Kettering Cancer Center - egy new york-i kórház - 880 páciensét figyelmeztette arra, hogy személyes adataik nyilvánosságra kerülhettek, amikor PowerPoint prezentációkba ágyazták azokat, majd két weboldalon is publikálták ezeket a bemutatókat. Április és június közt legalább 15 esetben jelentettek be olyan incidenst, ami a publikált prezentációkban lévő, egyébként rejtett adatokat tartalmazó táblázatokból kinyert személyes adatokkal éltek vissza.

Az egész világon egyre terjednek azok a kezdeményezések, amiknek célja az Internet monitorozása. Az Egyesült Államokban a fájlmegosztóknak hamarosan monitorozniuk és jelenteniük kell az MPAA és a RIAA felé (filmkészítők és zenekiadók érdekvédelmi szervezetei), az Egyesült Királyságban pedig az összes internetes kommunikáció monitorozását és tárolását terveznek bevezetni. Az ehhez hasonló elképzelések miatt egyre több ember fordul a VPN-hez, hogy megvédjék a saját magánéletüket. Ez felveti a kérdést: mennyi idő múlva lesz illegális a VPN használata? Az elkövetkező évtizedben számos új szabályozást és ellenőrzést előíró jogszabály készül. A szabadságnak, a magánéletnek és a relatív névtelenségnek elég kevés ideje van hátra, ha a szerzői jogi aktivisták és a titkosszolgálatok folytatják a megkezdett útjukat.

Ahogy a Facebook napról napra növekszik, úgy nő a közösségi hálózat által begyűjtött személyes adatok mennyisége, beleértve a nem Facebook tagokról szóló információkat is. A Facebook először magyarázta el, hogy miként gyűjt információkat a bejelentkezett és a nem bejelentkezett felhasználókról egyaránt. Amikor egy Facebook felhasználó meglátogatja a Facebook.com oldalt, két követő cookie kerül elhelyezésre a böngészőjében: egy úgynevezett munkamenet cookie és egy böngésző cookie. A nem bejelentkezett vagy nem Facebook tag felhasználók ezekből csak a böngésző cookiet "kapják meg".

Az internetes csalók a Facebookon megosztott információkat is felhasználhatják a banki hozzáféréseink feltöréséhez. A közösségi oldalon naponta több, mint 400,000,000-en fordul meg és a legtöbbjük nem is gondolja, hogy az ott megosztott információik könnyen a bűnözők segítségére lehetnek. Glenda Kremer akkor fedezte fel, hogy valami nem stimmel, mikor webes banki fiókjába bejelentkezve azt az üzenetet kapta, jelszavát megváltoztatták. Mivel nem értette, felhívta számlavezető bankját és kiderült valaki a hozzáféréséhez megadott 2 titkos kérdésére helyes választ adott, így lehetősége volt a jelszavát megváltoztatni. A bank nyomozása során kiderült, hogy a szóban forgó titkos kérdésekre a válaszok Glenda Facebookos adatlapja és némi Google keresés segítségével könnyen kideríthetőek voltak.

A mobil eszközök használata és elterjedése az internettől való függésünkel exponenciálisan nő, de sokak nem tartják szem előtt, hogy személyes adataikat és a közösségi hálózatokon található profiljukat biztonságban tudják. A ProtectMyID online felmérés szerint a válaszadók 90%-a rendelkezik személyi számítógéppel vagy laptoppal és közel a felük (49%) okostelefonnal. A védelemre azonban igen kevesen figyelnek, a felmérésben résztvevők nagy része nem tesz lépéseket a készülékeken található információk biztonsága érdekében, 54%-uk nem használ jelszót a telefon vagy tablet készülék zárolásának feloldásához.

A média cég jogi nehézségei mellett, közel a duplájára nőtt az elmúlt hetekben a polgári perek száma a News Corp. brit újsággal szemben egy állítólagos telefon hackelési ügyben. Jelenleg 65 per folyik a cég ellen, a hirtelen jött áradatnak a közelgő határidő lehet az oka, melyben a panaszosok csoportként érvényesíthetik jogaikat a cég ellen a január óta tartó meghallgatásokon. Az állítólagos áldozatok, köztük hírességek és politikusok, azzal vádolják a News Corp-hoz tartozó News of the World bulvár hetilapot, hogy az megsértette személyiségi jogaikat és lehallgatta hangüzeneteiket.

A Facebook visszautasította az őket ért vádakat, melyek szerint szabadalmi igényt nyújtottak be, a kijelentkezett felhasználók utáni kémkedésre. A cég szóvivője a The Register számára elmondta, hogy a szóban forgó, az Amerikai Szabadalmi és Szerzői Jogi Hivatalnak szeptember 22-én benyújtott szabadalom, a médiában és számos blogon megjelent hírrel ellentétben nem a felhasználók utáni kémkedésről szól, hanem egy új közösségi élmény létrehozását szolgálja. Néhányan azt gondolják, hogy ez az alkalmazás a kijelentkezett felhasználókat követné, pedig mi sem áll messzebb a valóságtól, vágott vissza a cég.

Világszerte nagy felháborodást keltett az a felfedezés, mely szerint a Facebook azután is követi a felhasználók webes tevékenységét, miután azok kijelentkeztek a közösségi oldalról. Még májusban került nyilvánosságra, hogy a böngésző sütik és a mára szinte minden oldalon elhelyezett "Like" és "Share" gombok segítségével, a Facebook képes megfigyelni, hogy a felhasználók merre szörfölnek az interneten, még azután is, hogy elhagyták az oldalt. A cég akkor azt nyilatkozta, a sütik egy biztonsági megoldás részei, amely az illetéktelen bejelentkezésektől igyekszik megóvni a felhasználókat és ők egyáltalán nem érdekeltek az internetezők nyomon követésében.

Samy Kamkar biztonsági kutató analízise szerint a Windows 7 kamera alkalmazás elküldi a készülék pozícióját, hosszúsági és szélességi fokokat, egy egyedi azonosítót valamint a közelben lévő vezeték nélküli hozzáférési pontokat a Microsoft felé, még akkor is ha ezt nem engedélyezte a felhasználó. Nyilvánvaló, hogy a Windows Mobile operációs rendszer információkat küld a készülék helyzetéről, a felhasználó engedélye nélkül, írta Kamkar a tegnap nyilvánosságra hozott elemzésébe, mely egy bírósági kereset részét képezi a Microsoft ellen. A Microsoft egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben.