2014. február 11-én a Kaspersky víruskereső óriás leplezte le a Careto-t, azaz az Álarcot, egy fejlett, spanyol nyelven kommunikáló kártékony szoftvert, amely a globális kiberhadviselés egy nagyon szofisztikált eszköze. A kártékony szoftver legalább 2007-óta aktív, amely kormányzati szerveket, energia-, olaj-, és gázszektorbeli cégeket és egyéb szervezeteket célzott meg platformokon átívelő módszertanával.

A hivatkozott cikkben Szergej Novikov, az orosz Kaspersky antivíruscég vezető kutatója nyilatkozott az újfajta, immár nem csak cégeket, illetve kormányokat érintő, hanem az átlagembereket is fenyegető kibertámadásokról. A szakértő szerint "minden alkalmazottat oktatni kell a veszélyekről, mindig a legfrissebb biztonsági megoldásokat kell használni, és a szervezeten belül korlátozni kell, hogy ki mihez fér hozzá". Novikov hangsúlyozta, hogy a szenzitív adatokat érdemes olyan titkosított asztali számítógépen vagy laptopon tárolni, amelyik nem állandóan fér hozzá az internethez.

A Kaspersky Lab júliusban egy, az interneten megjelenő információ alapján vizsgálatot kezdett a Trojan-Banker.Win32/64.Neverquest nevű trójai program tekintetében, amelyet feltehetően egy rosszindulatú felhasználó árult és a leírás szerint "nagyjából 100 bank" illetve megfelelő módszerekkel "bármely bank" ellen lehet használni. November közepére a Kaspersky több ezer Neverquest-tel fertőzött számítógépet talált a világ körül.

Több hónapos nyomozás után a Kaspersky biztonsági kutatói fényt derítettek egy új számítógépes kémkedési kampányra (Kimsuky), ami dél-koreai szervezetek ellen irányul.

Eugene Kaspersky-nek a héten volt egy Larry Ellison pillanata, amikor is azt állította, hogy olyasmin dolgoznak, amit még soha, senki nem tudott megcsinálni: egy teljesen biztonságos operációs rendszer. Nem csak ez az állítás pontatlan (természetesen voltak már kísérletek a múltban, hogy ilyen OS-t készítsenek), de az az ígéret, hogy egy teljesen biztonságos operációs rendszert készítsenek - még ha csak olyan szűk piacra is mint a SCADA és ICS rendszerek - a felelőtlenséggel határos, és képtelenség betartani.

A Kaspersky Lab egy biztonságos operációs rendszert fejleszt, amelynek az elsődleges célpiaca a közművek, nukleáris erőművek, pénzügyi rendszerek és egyéb olyan cégek, amelyek meg akarják védeni az IT rendszerüket a cyber hadviselés és a cyber terrorizmus ellen.

Az iráni kormány tegnap hivatalosan is elismerte, hogy Duqu trójai Iránban is fertőzött meg számítógépeket, de hozzátették irányításuk alatt tartják a helyzetet. Mindeközben a Kaspersky antivírus gyártó cég Iránt hibáztatja azért, hogy hagyták a hackereket fél éven át "garázdálkodni" és nem osztották meg a talált káros szoftver mintákat a biztonsági közösséggel, így sokáig kihasználható maradt az Windows 0-day sérülékenysége. A nyomozások során kiderült ugyanis, hogy Irán már áprilisban találkozott a féreggel, vagy legalábbis annak Stars néven ismerté vált, a billentyűzet leütéseket rögzítő moduljával. A Kaspersky Lab hozzátette, valószínűleg áprilisban Irán csak az úgynevezett keylogger modult vette észre rendszereiben, de a Duqu főmodul számukra is rejtve maradt.

A Microsoft és a Kaspersky biztonsági cég közös erőfeszítése, a Waledac 2.0 botnet lekapcsolása egyértelmű üzenet a botnet üzemeltetők számára, de néhány kérdést is felvet. A Microsoft szeptember 27-én jelentette be, hogy sikeresen lekapcsolták a viszonylag kis méretű, "mindössze" 41000 számítógépet megfertőző és irányítása alatt tartó Kelihos botnetet. A botnetet az üzemeltetők számos célra használták, többek között spam küldésre, pénzügyi adatok eltulajdonítására és célzott szolgáltatás megtagadásos (DoS - Denial of Service) támadások kivitelezésére.

A Windows vs. Apple-hez hasonló versenynek lehetünk tanúi az okostelefonok piacán is, csak Android - iPhone párosításban. Másként fogalmazva, a nyílt és mindenki által használható, fejleszthető, és a zárt, ámbár biztonságosnak hitt platformok rivalizálásáról van szó. Sajnálatos módon a hasonlóság nem csak ebben érhető tetten, hanem a vírus gyártók preferencia listáján is.

A nemrég publikus oldalakon is feltűnt Kaspersky forráskód kiszivárogtatásáért, a gyártó egykori alkalmazottja felelős, aki jelenleg is börtönbüntetését tölti szellemi tulajdonjog megsértése végett.