A National Audit Office (NAO - számvevőszék, amely a parlament nevében vizsgálja az állami kiadásokat) jelentése szerint az Egyesült Királyságban nincs elég képzett munkavállaló ahhoz, hogy meg tudják védeni az országot az online támadások ellen. A kiberbiztonsági szakemberek száma közel sem nő olyan mértékben, ahogy az Internet és az internetes szolgáltatások terjednek, amelyért a NAO az iskolai oktatáson belül a tudományos és technológiai tantárgyak hiányosságait teszi felelőssé. A jelentés azt javasolja, hogy az iskolák javítsák a kiberbiztonsággal és a technológiával kapcsolatos tantárgyak oktatását, hogy a közeljövőben az IT biztonsági ipar egy új generációt tudjon foglalkoztatni. Ezzel összefüggésben arra hívták fel a figyelmet, hogy ha most elmulasztják az oktatás beindítását, akkor az ország a szakemberek hiánya miatt akár 20 éven át is sebezhető lesz.

Az Egyesült Királyság titkosszolgálata azt tervezi, hogy "fekete doboz" szerű megfigyelő eszközt telepít az országban jelenlévő telekommunikációs szolgáltatók hálózatába, hogy azzal figyeljék az online tevékenységeket. A javaslat szerint ezek az eszközök az internetes adatcsomagok mély elemzését (deep packet inspection) végeznék el - a módszert számos online aktivista kritizálta már az idők folyamán - annak érdekében, hogy a kormány jobban tudja ellenőrizni az országban lévő internetes hálózatot. A módszer bevezetésével a hatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az ország bármelyik állampolgárát nyomon kövessék, megismerjék, hogy milyen weboldalakat látogat, vagy éppen lehallgassák a Skype hívásait.

A British Retail Consortium (BRC) tanulmánya szerint a kiberbűncselekmények több kárt okoznak a kereskedőknek, mint bármely más bűnözési forma, ide értve a bolti lopásokat is. Azonban a veszteségek legnagyobb része nem az áruk ellopásából vagy a pénzügyi csalásokból keletkezik, hanem abból, hogy a kereskedők gyakran a legális tranzakciókat is visszautasítják attól tartva, hogy pénzt fognak veszíteni az üzlettel. A jelentés szerint a tavalyi évben 15,6%-kal, 1,6 milliárd fontra nőtt a bűncselekményekből keletkezett károk összege. Ez az összeg magába foglalja az ellopott áruk értékét, a megelőzésre költött összegeket, illetve a kiberbűncselekmények által okozott károkat, amely 37%-ot tesz ki.

Az ACI Worldwide által készített felmérés szerint a britek annak ellenére is jobban bíznak a bankokban, mint az államban, hogy megvédik őket a csalásoktól, hogy az elmúlt években a bankok komoly bizalomvesztést szenvedtek el. A lakosság nagy többsége (80%) szerint a kormány és a hatóságok legfeljebb átlagosnak vagy inkább átlag alattinak nevezhető teljesítményt nyújtanak a csalások elleni harcban. Figyelemre méltó azoknak a száma (16%), akik szerint kimondottan rosszul végzik a munkájukat ezen a területen. Ennek ellenkezője igaz a bankokra, amikről a vásárlók 90%-a véli úgy, hogy hatékonyan tudják megvédeni őket a bank- és hitelkártya csalásoktól.

Az Egyesült Királyság kormánya felvilágosító kampányba fog kezdeni, hogy erősítsék a kiberbiztonsággal kapcsolatos ismereteket az oktatásban, mivel úgy látják, hogy mind a fiataloknak, mind az idősebbeknek sokkal jobban képben kell lenniük az országot egyre jobban fenyegető kiberbűnözéssel kapcsolatban. A Miniszterelnöki Hivatal tavasszal fogja útjára indítani a programot. Chloe Smith a program vezetője szerint: "Meg kell oldanunk ezt a problémát!", és ezért mind a civil lakosságot, mind pedig a vállalkozásokat célba fogják venni, hogy minél jobban fel tudjanak készülni az esetleges incidensekre. Hogy a céljait minél jobban elérhesse a kormány együtt fog működni a tudományos és az üzleti világgal.

A brit vállalkozások annak ellenére nem veszik komolyan a kiberbiztonságot, hogy egyre többször kerülnek nyilvánosságra a világ legismertebb cégeit  érintő adatlopási ügyek, állítja a KPMG egyik vezetője. Stephen Bonner figyelmeztetése reagálás volt a kiberbiztonságért felelős miniszter Chloe Smith bejelentésére, miszerint a kormány komolyan veszi a kiberbűnözés elleni harcot, és miután nyilvánosságra hoztak egy jelentést, amely szerint a Forbes 2000 listán lévő vállalatok 15%-ának weboldalán keresztül a hacker-ek hozzá tudnak férni felhasználói adatokhoz.

A brit királyi ház tisztviselői sietősen intézkedtek néhány fotó visszavonásáról, amelyeken Vilmos hercegen kívül a Védelmi Minisztériumban használt jelszavak is láthatóak voltak a háttérben. A trónörökös által a feleségévével megosztott képek célja az volt, hogy bepillantást engedjen az életébe, mint a Royal Air Force kutató és mentő pilótája - azonban ennél többet is elárult. A minisztérium szóvivője szerint adminisztrációs hiba folytán nem minősítettnek nyilvánították a légierőnél a fotókat annak ellenére, hogy a háttérben felhasználónevek és jelszavak is láthatóak voltak, amiket azóta már megváltoztattak.

Európát tekintve az Egyesült Királyságban van a legnagyobb kockázata annak, hogy visszaélnek valaki személyazonosságával, állítja egy új jelentés. Tegnap elrajtolt a Nemzeti Személyazonossággal Való Visszaélést Megelőző Hónap (National Identity Fraud Prevention Month), amelynek keretében egy a közszféra és a magánszektor képviselőiből álló munkacsoport is segíti az ország lakosait a személyazonossággal történő visszaélések elleni harcban.

A brit kormány nevében részben a lehallgatásokat végző titkosszolgálat által alapított új kutató intézet matematikusokat és számítógép tudósokat kér arra, hogy vegyenek részt a kiberveszélyek elleni harcban. A Government Communications Headquarters (GCHQ) - amely szerepe szerint megegyezik az egyesült államokbeli National Security Agency-vel - kedden jelentette be az új 3,8 millió fonttal alapított programot amelynek keretében felállítanak egy kutatóintézetet a University College London-on belül. A tudományos miniszter David Willetts szerint a tudósok a kormányzati szakértőkkel és a vállalkozásokkal közösen harcolnának a kibertérben lévő fenyegetések ellen.

A Japán IT csoport Fujitsu több más vállalat társaságában tiltó listára került az Egyesült Királyság kormányzatánál. Ez azt jelenti, hogy a Fujitsu-t, a G4S-t és több meg nem nevezett céget nem fognak figyelembe venni a jövőben a közpénzeket érintő pályázatokban, arra hivatkozva, hogy gyenge teljesítményt nyújtottak a múltban és a meglévő kormányzati megállapodásokban, továbbá Financial Times cikke szerint túl nagy kockázatot jelentenének a kormány jövőbeni szerződéseire.