A National Security Agency (NSA) valóban lehallgatja az Internetet? A Microsoft és a Google is tagadja, hogy bármilyen szerepet is vállaltak volna a hírhedté vált PRISM ügyben, és a szóba került bizonyítékok sem utalnak erre egyértelműen. Azonban sokan úgy gondolják, hogy az NSA képes arra, hogy elfogja és feltörje az Secure-Socket Layer-rel (SSL) titkosított internetes adatforgalmat. És ehhez tulajdonképpen nincs is szükség egy "Mission Impossible" kommandóra, hacker-ekre vagy szuperszámítógépekre, hanem mindössze egy hitelkártya számra. Számos módszer létezik az SSL támadásra, amihez nem kell hamis SSL tanúsítvány, csaló hitelesítési szolgáltató (Certification Authority - CA) vagy éppen az ismert biztonsági szakértő Moxie Marlinspike man-in-the-middle (MitM) támadásainak variációi. Mindössze csak meg kell venni például a Blue Coat Systems cég ProxySG termékét, vagy akár az általuk nemrégiben megszerzett Netronome SSL appliance-t.

A 4,8 millió előfizetővel rendelkező szaúd-arábiai Mobily telekommunikációs cégnél azon dolgoznak, hogyan tudnák elfogni azokat a titkosított üzeneteket, amelyeket a felhasználók a Twitter-en, a Viber-en vagy más mobil alkalmazáson keresztül küldenek. A Moxie Marlinspike álnéven ismert titkosítási szakértő, aki számos biztonsági rést fedezett fel a weboldalakon használt secure sockets layer (SSL) protokollban, azt mondta, hogy a vállalat megkereste őt egy email-ben, amelyben azt állították, hogy a szabályzó hatóság írja elő a hálózaton átmenő titkosított adatforgalom monitorozását.

Szaúd-Arábia megfenyegette az Internet alapú kommunikációs programokat gyártó cégeket, hogy betiltják azok használatát, amennyiben nem felelnek meg a helyi előírásoknak. Az országos újságokban korábban jelentek meg olyan hírek, hogy a kormány azzal fordult a telekommunikációs cégekhez, hogy tegyék lehetővé az üzenetküldő alkalmazások (Skype, WhatsApp, stb.) biztonsági okokból történő lehallgatását. Amennyiben valamelyik szolgáltatás nem felel meg a követelményeknek, a hatóságok blokkolni fogják a használatát. Az ország hírközlési hatósága vasárnap kiadott közleménye megemlíti, hogy több alkalmazás is van, amely jelenleg nem felelnek meg a szabályoknak, de azt nem árulta el, hogy melyek ezek.

A Szövetségi Nyomozó Irodának (Federal Bureau of Investigation - FBI) jelenleg nincs meg a lehetősége arra, hogy minden ember "négyszemközti" Internet chat-elését valós időben megfigyelje, de az ügynökség vezető jogásza szerint ez hamarosan meg fog változni. Az FBI jogtanácsosa Andrew Weissman múlt héten Washingtonban, a National Press Club rendezvényén beszélt arról, hogy az Igazságügy Minisztérium hogyan tudna nagyobb nyomást kifejteni a kiberbűnözőkre, és elmondta, hogy milyen jogosítványok kerülnek az FBI eszköztárába: reményeik szerint az év végére képesek lesznek lehallgatni a weben zajló beszélgetéseket azáltal, hogy hozzáférést szereznek az azonnali üzenetküldőkhöz.

Az Egyesült Királyság titkosszolgálata azt tervezi, hogy "fekete doboz" szerű megfigyelő eszközt telepít az országban jelenlévő telekommunikációs szolgáltatók hálózatába, hogy azzal figyeljék az online tevékenységeket. A javaslat szerint ezek az eszközök az internetes adatcsomagok mély elemzését (deep packet inspection) végeznék el - a módszert számos online aktivista kritizálta már az idők folyamán - annak érdekében, hogy a kormány jobban tudja ellenőrizni az országban lévő internetes hálózatot. A módszer bevezetésével a hatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az ország bármelyik állampolgárát nyomon kövessék, megismerjék, hogy milyen weboldalakat látogat, vagy éppen lehallgassák a Skype hívásait.

A Nagy Kínai Tűzfal - amely feladata, hogy meggátolja az ország lakosainak bizonyos tengerentúli tartalmak elérését - egy jelentős módosításon esik esik át, mivel már képes blokkolni a titkosított kapcsolatokat is, amellyel eddig ki tudták játszani a cenzúrát. Több megfigyelő úgy véli, hogy ennek a lépésnek nem csak az a célja, hogy korlátozzák az állampolgárokat, de komoly hatása lesz a nemzetközi vállalatokra is, akik titkosítják a saját belső adatforgalmukat, hogy így védekezzenek a lehallgatás és a kémkedés ellen.

Egy jelentés szerint a legnagyobb indiai telekommunikációs szolgáltatók (például Bharti Airtel, Vodafone India és Tata Tele) megállapodtak abban, hogy megosztják a hálózatukon átmenő hívásokat és adatforgalmat a biztonsági ügynökségekkel, hogy megfeleljenek a kormány előírásainak, amelyre  december 31-ig kaptak időt. Az ország vezetése a BlackBerry gyártóját a Research In Motion-t (RIM) arra kötelezte, hogy határozza meg azokat a feltételeket, amelyek a BlackBerry Internet Services lehallgatásához szükségesek, és ezt az érintett szolgáltatókkal és a hatóságokkal együtt kellett kidolgozniuk. A kormány egy 2011-ben határozta el, hogy a RIM-nek a szükséges infrastruktúrát le kell szállítania, ellenkező esetben betiltják a gyártó szolgáltatásait.

Az Egyesült Államok bűnüldöző hatóságai meg tudják figyelni az egyes emberek email-jeit, azonnali üzenetküldéseit, a Facebook, a Google Plus és egyéb közösségi oldalakon végzett tevékenységeit. Mindezt valós időben, és nem csak engedély, hanem egyáltalán bármiféle figyelmeztetés nélkül. És az American Civil Liberties Union (ACLU) szerint az ehhez hasonló online aktivitásokat érintő adatgyűjtések egyre gyakrabban történnek meg. Az ACLU által a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a hatóságok egy gyakrabban élnek az elektronikus kommunikáció megfigyelésének módszerével, illetve a megfigyelések bírói engedély vagy figyelmeztetés nélkül történnek.

Az új felügyeleti törvény (surveillance law) javaslatok, amelyek  napirenden vannak az USA-tól Ausztráliáig, rákényszeríthetik az "online chat" szoftverek készítőit, hogy hátsókaput (backdoor) építsenek be, ami a lehallgatást  lehetővé teszi. A Skype - amely a népszerű videó chat szolgáltatást nyújtja -, évekig nem volt hajlandó részt venni az online lehallgatás támogatásában, de ez a hozzáállása megváltozhatott. Mindenesetre a Skype ezt nem árulja el.

A tavalyi évben Ron Wyden szenátor vezetésével a Kongresszus néhány tagja arra az egyszerű kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy az Obama kormány hány telefonhívást és hány email-t gyűjtött össze és dolgozott fel jóváhagyás nélkül a 2008-as FISA Amendments Act-t alapján. Sajnos nem volt olyan hivatalos személy a kormányból, aki megválaszolta volna a kérdést.