A Facebook nyilvánosan is elítéli azt az Egyesült Államokban egyre gyakoribbak trendet, amikor egy munkáltató a felvételi elbeszélgetés során megkéri a jelöltet, hogy adja meg a közösségi oldalhoz tartozó belépési adatait, hogy a HR-es kollégák a felvételiző nem publikus információit és tevékenységeit is megtekinthessék. A közösségi oldal szerint ez a gyakorlat súlyosan aláássa mind a felhasználó, mind pedig a felhasználó ismerőseinek biztonsági elvárásait és magánélethez való jogait. Erin Egan a Facebook adatbiztonsági vezetője pénteken egy bejegyzésben reagált az egyre népszerűbb eljárásra, ahol kiemelte azt is, hogy az ilyet kérő munkáltatóknak az esetleges jogi következményekkel is számolniuk kell.

A népszerű közösségi oldal hétfőn hirdette ki az oldal által megrendezésre került 2012-es Hacker Kupa győztesét. A hétvége folyamán a világ 25 legjobb programozója küzdhetett meg a második éve megrendezésre kerülő verseny döntőjében. Az 2012 csata győztese Roman Andreev, aki ezzel magáénak tudhatja a Facebook Hacker Kupa 2012-es világbajnoka címet. A Hacker Kupa egy a közösségi oldal által évente megrendezésre kerülő programozási verseny, amelyre bárki benevezhet. A programozókat különböző szempontok alapján bírálják, többek között a pontosság, a sebesség és a problémamegoldó képesség szerint. Idén januárban 150 ország közel 8000 programozója jelentkezett az 5 fordulós versenyre, amelynek döntőjében Oroszország, Németország, Lengyelország, Ukrajna, Kína, Dél-Korea, Japán, Tajvan és az Egyesült Államok "képviseltette magát.

Nemrégiben egy a Sunday Times-ban megjelent cikk azzal vádolta a közösségi oldalt, hogy kémkedik a felhasználók szöveges üzenetei után a Facebook azonban határozottan tagadja a vádakat. A cég akár csak sok más hasonló széles körben használt webes entitás, mint a Flickr vagy a YouTube rendelkezik olyan okos-telefon alkalmazással, amely hozzáfér a szöveges üzenetekhez és más személyes információhoz, állítja a Sunday Times. Az újság szerint a Facebook elismerte, hogy beleolvasott a felhasználók üzeneteibe, miközben saját üzenetküldő szolgáltatását tesztelte, azonban a közösségi oldal határozottan kijelenti a újság valótlanságot állít.

8 hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a brit diákot, aki még tavaly hatolt be illetéktelenül a Facebook rendszerébe, annak ellenére, hogy a hackernek nem voltak ártó szándékai. Glenn Mangham, akit korábban már a Yahoo is kitüntetett különböző sérülékenységek bejelentéséért, tavaly április és május között hatolt be a Facebook számítógépes rendszerébe. Egészen pontosan Mangam nem a közösségi oldalra, hanem a Facebook fejlesztői által használt webszerverre hatolt be, ahol különböző rejtvényeket adott fel a szoftvermérnököknek, hogy így hívja fel a figyelmüket egy esetleges állás reményében. Az ügyészség állítása szerint a közösségi oldalnak a fiatal hacker betörése miatt keletkezett munka 200000 dollárjába került.

A világ legnagyobb közösségi oldala bírósági keresetet nyújtott be a nyugat-virginiai székhelyű Adscent Media LLC ellen, azzal vádolva a céget, hogy ők felelősek egy a Facebook felhasználókat célzó, a felhasználók adatait eltulajdonító káros szoftver terjesztéséért A Facebook mellett Washington állam is benyújtott egy hasonló témájú beadványt a santa clara-i, a kaliforniai és a seattle-i bíróságon azt állítva, hogy cég által üzemeltetett hirdetési hálózat a felhasználók számára különböző érdekes tartalmakat kínálva megtévesztette őket.

Tal Be’ery IT biztonsági szakember még 2010-ben azon munkálkodott, hogy miként tudná azonosítani a csalásokhoz hamis Facebook profilokat használó csalókat, spammereket és más bűnözőket. Miközben ezen dolgozott felfedezett egy sérülékenységet a közösségi oldalon, amely komoly kockázatnak tette ki a felhasználók jelszavait. Be'ery azt tette, amit egy etikus hackernek tennie kell. Figyelmen kívül hagyta a tényt, hogy egy ilyen információt minden bizonnyal magas áron tudna értékesíteni a fekete piacon és azonnal jelentette a hibát a Facebook üzemeltetőinek, akik rövidesen javították is azt. Elismerésképpen Be'ery felkerült a Facebook biztonságát elősegítő biztonsági szakemberek publikus listájára és ezzel a jutalommal akkor a biztonsági szakember meg is elégedett.

Az Anonymous hackerkollektíva hétfőn reagált médiában megjelenő hírekre és cáfolták, hogy a csapat január 28-án a Facebook megtámadását tervezné. A világ legnépszerűbb közösségi oldalát célzó támadások híre még múlthéten kapott szárnyra, miután egy önmagát Anonymous tagként emlegető hacker egy YouTube videóban egy Facebook elleni támadásra szólította fel a szimpatizánsokat. A hacker a videóban úgy emlegeti az eseményt, mint az első hivatalos kiberháború legnagyobb Internetes demonstrációja.

Az internetes csalók általában nem vesztegetik az idejüket és egyre másra jönnek ki a Facebook biztonsági előírásait és védelmét megkerülő új ötletekkel. A napokban egy új csalási forma kezdett el terjedni a közösségi oldalon, amely a rendszer azon funkcióját használja ki, amely segítségével e-mail üzenetben is tölthetünk fel tartalmat az oldalunkra. Az új csalás témáját tekintve semmi újat nem tartalmaz, most éppen egy ingyenes Facebook bögre lehetőségével kecsegtetik az áldozatukat.

A Facebook ismét aktivizálta magát a Koobface (Facebook anagramma) botnet ellen folytatott harcban és információkat hozott nyilvánosságra a féregről és annak készítőiről. A világ legnépszerűbb közösségi oldala utoljára egy évvel ezelőtt cikkezett a hírhedt káros szoftverről. Most, több mint 3 év megfeszített munka után, a biztonság közösségekkel, a szakemberekkel és a bűnüldöző szervekkel együttműködve a Facebook bejelentette, a vírus 9 hónapja nem ütötte fel a fejét a közösségi oldalon.

A népszerű ingyenes információs adatbázis, a Wikipedia angol oldala 24 órás elsötétítéssel tiltakozik a hamarosan az amerikai szenátus elé kerülő, az internet szabadságát féltők körében komoly aggodalmat és ellenérzést keltő törvény, a Stop Online Piracy Act (SOPA) ellen. Aki a mai napon a Wikipedia oldalára látogat, a szokásos cikkelyek helyett csak egy fekete oldalt és egy rövid üzenetet talál, melyben az üzemeltetők felhívják a figyelmet az ingyenes tudás és az információ fontosságára és arra, hogy a SOPA-val a Kongresszus végzetes csapást készül mérni a szabad és nyílt internetre. A törvénytervezetet számos, az információ szabad áramlását támogató szervezet és cég is bírálta és olyan óriásokat is közös tiltakozásra ösztönzött, mint a Google, a Facebook, a Yahoo!, a Twitter vagy az eBay.