Egy blogger azt állítja, hogy 1,1 millió Facebook felhasználó adatait tartalmazó adatbázist vásárolt 5 dollárért. A vállalat, amelyet a közelmúltban azzal vádoltak meg, hogy nem kezeli megfelelően a felhasználók adatait, most egy újabb hasonló váddal néz szembe, mivel az email címek és felhasználói ID-k nyilvánosan nem elérhetőek. Néhány hónappal ezelőtt kapott nyilvánosságot az az állítás, hogy a nemrég bevezetett Idővonalon (Timeline) keresztül privát üzeneteket lehet megszerezni, bár ezt a cég erősen tagadta. Azonban most a bolgár Bogomil Shopov blogger és jogvédő aktivista azt állítja, hogy olyan adatokhoz jutott hozzá, amely neveket, felhasználói ID-ket és email címeket tartalmaz.

A Facebook 250 ezer dollárt adományozott egy kutatóintézetnek a kiberbűnözés elleni harc jegyében. A birminghami University of Alabama Center for Information Assurance and Joint Forensics Research intézete arra használja majd a pénzt, hogy a következő évben tovább fejlesszék a kart. Ez a központ volt az, amely segített a Facebook-nak, hogy lekövessék a hírhedt Koobface csoportot, illetve egyebek mellett segítették a GhostClick (DNSChanger) káros szoftver terjedésének megakadályozását is.

Suriya Prakash biztonsági szakértő állítása szerint hibát talált a Facebook-on, mivel a weboldalról meg lehet szerezni a felhasználók telefonszámát. A szakértő rámutatott arra, hogy az "Elérhetőségek"-nél a felhasználók be tudják írni a telefonszámukat, de hogy biztosak legyenek abba, hogy senki nem látja, választhatnak egy "Csak nekem" opciót. Azonban létezik egy másik adatvédelmi beállítás, amelyen keresztül meg lehet szerezni a telefonszámokat. Az adatvédelmen belül a "Hogyan lépsz kapcsolatba" menüben arra a kérdésre, hogy "Ki találhat meg a megadott e-mail címed vagy telefonszámod alapján?" az alapértelmezett válasz a "Mindenki". És még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy nincs olyan lehetőség, hogy teljesen korlátozzuk a keresést, mivel csak a "Mindenki", "Ismerősök ismerősei" és "Ismerősök"-et lehet választani. A kutató véleménye szerint így felhasználóneveket és telefonszámokat lehet gyűjteni véletlenszerűen kiválasztott emberekről.

Az írországi adatvédelmi biztos irodájának jelentése szerint a Facebook beleegyezett abba, hogy kikapcsolja az arcfelismerés funkciót az európai felhasználók számára addig, amíg a törvényhozók újra lehetővé nem  teszik, illetve törlik az összegyűjtött adatokat október 15-ig. A jelentést a 2011 decemberében végzett első ellenőrzés eredményeképpen készült ajánlások betartásáról végzett vizsgálat után adták ki.

Egy norvég bíró és nemzetközileg ismert, kiberbűnőzéssel foglalkozó jogalkotó kritizálta a Facebook-ot, amiért az információkat tartott vissza a 2011-ben, Anders Breivik által elkövetett merényletekkel kapcsolatban. A Norvég Fellebbviteli Bíróság bírója Stein Schjolberg egy Új-Zélandon tartott, nemzetközi jogi konferencián beszélt először nyilvánosan arról a csalódottságról, amelyet a 950 milliód felhasználói táborral rendelkező Facebook üzemeltetőivel szemben érez. "Az igazságszolgáltatási rendszer információkat kért az elkövetővel kapcsolatban, illetve számos hamis felhasználói fiókról, amit szintén ő készített hónapokkal az események előtt. Ha az elkövető nevét használjuk, akkor elfogadom, hogy vannak bizonyos jogai. Ellenben ha hamis neveket használt - ami már önmagában is tilos - akkor a Facebook-nak ki kellene adnia az adatokat".

Világszerte több millió ember tart kapcsolatot a barátokkal és családtagokkal a Facebook segítségével. Képeket osztunk meg a gyerekről, vicces weboldalakat ajánlunk az ismerősöknek vagy elmeséljük a legutóbbi kalandunkat. Néha azonban többet osztunk meg, mint képzelnénk. Például egy rosszakarónk, akinek hozzáférése van a profilunkhoz, kitalálhatja az online banki fiókhoz tartozó biztonsági kérdést. Ön is tisztában van azzal, hogy le kéne zárnia a profilját, hogy csak a megfelelő emberek tudják követni, de ezt a Facebook szükségtelenül bonyolulttá tette. Ezért most bemutatunk egy útmutatót, amely lépésről lépésre végig vezeti Önt, hogy megvédje a saját adatait.

Az Abine DNT+ nevű új diagnosztikai eszköz használatával kiderítettük, hogy a Facebook több mint 200 tracker-t használ arra, hogy nyomon kövesse az Internetes tevékenységünket. Az Abine meghatározása szerint a tracker: egy weboldalaktól érkező kérés, hogy a böngésző program ossza meg az összegyűjtött információkat, amelyek rögzítenek és elemeznek. A tracker-ek sütik (cookie), Javascript-ek, 1 pixeles beacon-ok és Iframe-ek képében érkeznek. A sütik kisméretű programok, amit a weboldalak telepítenek a látogatók gépére, hogy anonim, de nagyon hasznos információforrásként szolgáljanak a felhasználók érdeklődési köréről. A kritikusok ezeket kémkedésnek nevezik, a reklámozók pedig célzott hirdetésnek.

A Secure.me kifejlesztett egy weboldalt és egy ahhoz kapcsolódó böngésző bővítményt, amely segítségével a Facebook felhasználók megtudhatják, hogy a harmadik féltől származó alkalmazások milyen személyes adatokat gyűjtenek össze. Az App Advisor Security Network több mint fél millió Facebook alkalmazást értékelt ki az alapján, hogy milyen felhasználói adatot gyűjtenek össze, mit tesznek ezekkel az adatokkal és hogy ezek biztonságosnak tekinthetők-e, illetve megjeleníti a felhasználói értékelést is. Ezzel párhuzamosan az App Advisor bővítmény - amely a Safari, Firefox és Chrome böngészőkkel tud együttműködni - aktiválódik, ha a felhasználó rálép egy listázott alkalmazás oldalára, vagy ha a Facebook App Center-ből meghívásra kerül egy ilyen alkalmazás oldala.

A közösségi oldalak egyszerre jelentenek áldást és átkot az online bűnözők számára. Az emberek megbíznak azokban az üzenetekben, amiket a barátoktól és más ismerősöktől kapnak, ezzel pedig növelik a social engineering hatékonyságát. A másik oldalról nézve viszont a hálózatok zárt közösségek, ahol a biztonsági irányelvek és technológiák radikálisan csökkentik a támadási felületet. A University of California-n elindult egy projekt, amit a MyPageKeeper névre kereszteltek. Ennek keretében készítettek egy Facebook alkalmazást, amely két óránként átvizsgálja feliratkozottak által olvasott hírfolyamokat malware-ek és scam-ek (csalás) után kutatva. Az alkalmazás megjelöli a kutatók által "socware"-nek nevezett káros tartalmat, és bejegyzést készít arról, hogy az malware vagy scam. A program jelenleg 97%-os biztonsággal működik.

Talán még nem hallotta azt a nem régi hírt, hogy a Facebook megvette a Face.com weboldalt. A Facebook már egy ideje használta a Face.com technológiáját, de az arcfelismerést most egy egészen új szintre akarja emelni. Hadd magyarázzuk el az arcfelismeréssel kapcsolatos pozitív és negatív dolgokat, illetve adunk néhány tanácsot, amivel védheti magát. A Facebook tulajdonában van a világ egyik legnagyobb fotó adatbázisa, mivel a felhasználók folyamatosan töltik fel és osztják meg másokkal az életükről készült fotókat, legyen az kedvenc kutya vagy macska, nyaralás vagy családi összejövetel. A Facebook ezeken a fotókon lévő emberek megpróbálja azonosítani, hogy az illetők FB felhasználók-e. Ez ártalmatlanul hangzik, hiszen csak feltölt egy képet és a rendszer segítőkészen kitalálja, ki szerepel rajta.