A fiatal számítógépes szakértőnek Jonathan Mayer-nek az az érzése támadt, hogy az online reklámozók követik a vásárlókat az egész Internet-en keresztül - akkor is, ha azok blokkolják az ezt lehetővé tevő sütiket (cookie). Ha Mayer ösztöne nem csal, akkor a reklámozók képesek követni a felhasználókat, ahogy egyik weboldalról a másikra lépnek tovább, annak ellenére, hogy a böngészők úgy vannak beállítva, hogy blokkolják ezt. Hosszú órákon át dolgozott az irodájában, egy sor tesztet végzett el, amikben hirdetésekre kattintott, és nem engedélyezett sütik nyomát kutatta. Aztán egyszer csak megütötte a főnyereményt. Az elmúlt évek legnagyobb adatvédelmi botrányába botlott bele: a Google titokban rengeteg iPhone-ra telepített sütiket.

A Safe Browsing kezdeményezés részeként a Google több ezer káros tartalmú weboldalt azonosít naponta, illetve több millió figyelmeztetést ad ki ezen oldalakról. Körülbelül napi 9500 weboldalt jelölnek meg a június 19-én kiadott jelenésük alapján. Az öt éve indult kezdeményezése célja, hogy kiszűrjék a káros tartalmat, biztonságossá tegyék a keresési eredményeket a káros szoftverektől és adathalász oldalaktól, illetve hogy a webmestereket képezze a kiberbiztonságból.

Miközben a kiberbiztonsági jogszabály tervezetek elkallódnak a törvényhozói bizottságokban, addig a Google kínai hackerek által végrehajtott nagyszabású  támadással néz szembe. A hónap elején sok  Gmail felhasználó kapott figyelmeztető üzenetet a Google-tól, amelyben államilag támogatott (state sponsored) hackerek-ről ír, akik megpróbálták feltörni a felhasználó fiókját vagy számítógépét. Az állítólagos szponzor Kína, és a szokatlan üzenet a keresőóriástól egy fricskának tűnik az örök ellenség felé (A Google és Kína bonyolult és elmérgesedett küzdelmet vívnak már évek óta).

A Google mától kezdve figyelmezteti a felhasználókat, ha azok számítógépei a DNSChanger trójai nyomait mutatják. A cég becslései szerint körülbelül 500.000 fertőzött rendszer van még, ami azzal a veszéllyel jár, hogy ezek a számítógépek elszigetelődnek az Internettől. Biztonsági szakértők bírósági jóváhagyással átvették az irányítást a káros DNS szerverek felett, hogy a felhasználóknak legyen idejük helyrehozni a rendszerüket. A bírósági határidő július 9-én jár le.

Kutatók megfigyelték, hogy a Google Safe Browsing nagy számú, amúgy teljesen legális oldalt is blacklist-re tett, miután azokat feltörték, és káros vagy illegális tartalmat töltöttek fel. Ezek közül számos, a Google találati listájában magas besorolású (high ranked) oldal van. A Zscaler kutatói az első egy millió oldalt vizsgálták meg, és ezek közt 621 volt blacklist-re téve a Google által, közük olyan oldalak is, amelyeket naponta a felhasználók tömegei látogatnak.

A 'Subject Access Request'-től az online eszközökig számos módon szerezheti meg az önről tárolt információkat. Az összes európai cég köteles a felhasználóikról tárolt összes adatot azok kérésére kiadni. A Google Európában nem kezel felhasználói adatot, így ők mentesülnek ezen kötelezettségek teljesítése alól. A Facebook esetében van lehetőség az adatok kikérésére. A válaszra a felhasználók visszajelzései alapján akár hónapokat kell várni, de cserébe komplett és részletes az eredmény. A folyamat elindításához a Facebook írországi központjának kell levelet írni és mellé a személyazonosságot igazolni egy rövid leírással, hogy miért kérjük az adatokat.

Matt Cutts, a Google webspam csapatának vezetője, tegnap Twitteren üzente, hogy kb. 20 ezer "furcsa átirányítást végző" weboldalnak küldtek ki értesítést.

Az amerikai Szövetségi Hírközlési Hatóság (FCC - Federal Communications Commission) két év után 25000 dolláros büntetést szabott ki Google-re. A büntetés a vizsgálat eredménye, melyet azért indítottak, mert a világot bejáró Google Streetview autók nem csak fényképeztek, hanem az elérhető WiFi hálózatokat is feltérképezték. Utóbbit során azonban a WiFi elérési pontok forgalmát is naplózták, így a szabadon elérhető WiFi hálózatok esetén, potenciálisan érzékeny adatokhoz is hozzájuthattak.

Egy ausztrál bíróság, az ausztrál verseny és fogyasztóvédelmi hivatal fellebbezésének nyomán bűnösnek találta a Google-t a kereskedelmi törvények megsértésében, mivel szerintük a keresőóriás oldala félrevezető reklámokat tartalmazott és a találati listát is manipulálták. A szövetségi bíróság megsemmisítette a tavaly szeptemberi ítéletét, mely szerint a Google nem sértett törvényt és kimondta, hogy a cég bűnös a kereskedelmi törvények megsértésében, mivel a Google ausztrál oldalán előfordult, hogy konkrét cégre való kereséskor a találati listán rivális márkák előrébb kerültek, mint a keresett cég.

Ha tetszik nekünk, ha nem, egyre intimebb kapcsolatba kerülünk a Google-el. 2012 márciusában a Google egyesítette szolgáltatásaiban található adatvédelmi előírásokat, és egy szuper-profilt hozott létre felhasználókként.