A két román állampolgár a New York-i Queens-ben él, és egyaránt 57 hónap börtönbüntetésre ítéltek egy ATM csalási ügy miatt. A hatóságok szerint a 30 éves Ioan Leusca (másnéven Ionel Spinu), és a 29 éves Dezső Gyapias (másnéven Valentin Folea) bűnösnek vallotta magát egy banki csalás vádjában és minősített személyazonosság-lopásban. 2013. januári letartóztatásuk óta őrizetben vannak.

A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) figyelmeztetést adott ki az olyan kiberbűnözők miatt, akik képmegosztó oldalakat használnak a támadásaik előkészítésére, hogy feltörjék az áldozatok számítógépét. A csalók autókat hirdetnek meg eladásra, de a hirdetésekhez nem mellékelnek fotókat, hanem csak külön kérésre küldik el azokat. Ilyen esetben az áldozat vagy egy email csatolmányban küldött képet, vagy egy online képgalériához vezető hivatkozást kap. Azonban a képekbe káros szoftver ágyaznak be, amellyel meg tudják fertőzni az áldozatok rendszerét, és akiket egy az eredeti hirdetési oldalakhoz hasonló hamis weboldalra irányítanak át.

Egy ATM csalások elkövetéséért öt évre ítélt román hacker olyan eszközt tervezett az pénzkiadó automatákhoz, amelyek segítségével meg lehet előzni a skimming típusú csalásokat. A 33 éves Valentin Boanta - aki jelenleg is a büntetését tölti, miután 2009-ben elítélték bankkártya csalásokért - egy általa SRS (Secure Revolving System) névre keresztelt rendszert dolgozott ki, amelynek az alapja, hogy megváltoztatják annak a módját, ahogy az automaták leolvassák az ügyfelek kártyáit, így meg tudják előzni, hogy a bűnözők által az ATM-be telepített skimming eszközök hozzáférjenek a kártya adataihoz.

A szövetségi hatóságok nyolc embert vádolnak azzal, hogy részt vettek a 21st-Century Bank kirablásában, amelyben nagyjából 45 millió dollárt kerestek azzal, hogy bejutottak a fizetési rendszerbe, és eltörölték az előre fizetett (prepaid) kártyák fizetési limitjét. A nyolc gyanúsított egy nemzetközi bűnszervezet new yorki csoportját alkották, amely számítógépes betörésekkel dolgozott, majd az így szerzett hamis kártyákkal több tucat országban vettek fel készpénzt az automatákból. Az ügyészség szerint csak New Yorkban két alkalommal is előfordult, hogy néhány óra alatt 2,8 millió dollárt szereztek ezzel a módszerrel. Ezzel egyidőben 26 másik országban 40 millió dollár körüli összeget emeltek le más számlákról a banda egyéb tagjai.

Előfordult már Önnel, hogy ismeretlen számról kap egy hívást, és erős indiai akcentussal szólt bele valaki telefonba, aki azt állítja, hogy a Microsoft-nál dolgozik, és észrevették, hogy a számítógépe vírusos lett vagy egyéb problémával küszködik? Az illető a frászt hozza Önre ezekkel a hírekkel, majd felajánlja, hogy 299 dollárért (vagy valami hasonló összegért) kijavítják a hibát. Az ilyen típusú telefonos csalások már évek óta ismertek, és az elkövetők még mindig sok gyanútlan embert tudnak becsapni, ezért megkéri nekik az időt és energiát ráfordítani. Nemrég én is kaptam egy ilyen hívást. Azonnal rájöttem, honnan fúj a szél, ezért úgy döntöttem, hogy szórakozok egy kicsit.

Miután a közelmúltban számos adatlopási esetre derült fény, az Internet felhasználók gyakran találkozhatnak "jelszó ellenőrző" weboldalakkal. Ezek között természetesen van legitim, amely csak az email címet kéri el, és lefuttat egy keresést a nyilvánosságra került adatbázison, hogy ellenőrizze az esetleges érintettséget. Azonban mostanában egyre több olyan csaló, hamis "jelszó ellenőrző" weboldal bukkan fel, amely tulajdonképpen adathalászatra szolgálnak. Ezzel kapcsolatban fontos megérteni egy szabályt: ha nem tudunk meggyőződni arról, hogy egy ilyen oldal legális ellenőrző oldal, akkor kezeljük úgy, mint amelyik csak a felhasználói adatainkat akarja megszerezni a bűnözők számára.

Vajon biztonságos az Ön által használt közösségi hálózat? Mint kiderült, nem igazán. Az Ön által bejelölt barátok talán nem is emberek, hanem olyan bot felhasználói fiókok, amelyek adatokat próbál szerezni Önről, és talán megpróbálja befolyásolni a döntéseit egy meggyőző, de mégiscsak előre leprogramozott szempontból. A University of British Columbia Electrical and Computer Engineering tanszékén dolgozó kutatócsoport felmérése szerint a Facebook-on vagy Twitter-en lévő, óriási mennyiségű bot fiókok száma nem csak a weben jelentenek veszélyt, hanem még a szélesebb értelemben vett társadalomra és gazdaságra is.

A holland bankszövetség (NVB) keddi közleménye szerint a hatékonyabb monitorozási rendszer és az ügyfelek jobb tájékoztatása segített csökkenteni az internetes bankolást célzó bűncselekmények által okozott károkat. A tavalyi év első hat hónapjában az internetes csalások által okozott veszteség megközelítette a 25 millió eurót, de a második félévben az összeg lecsökkent 10 millióra. A skimming - amikor egy ATM automatához kapcsolt szkenner segítségével lemásolják a kártyán lévő információkat - által okozott kár tavaly 29 millió, amíg egy évvel korábban 39 millió volt. A javuló tendencia részben az új chip-ek és a blokkoló technológiák bevezetésének köszönhető, állítja a közlemény.

Az Europol és a román rendőrség 44 ember tartóztatott le, akikről úgy vélik, hogy egy olyan globális bűnszövetkezet tagjai voltak, amely egész Európában próbálkoztak bankkártya adatok megszerzésével. A Pandora-Storm akció keretén belül több mint 400 rendőr 82 házkutatást tartott Romániában és az Egyesült Királyságban. A letartóztatások mellett illegális elektronikai eszközöket, pénzügyi adatokat, klónozott kártyákat és készpénzt foglaltak le. Az Europol European Cybercrime Centre (EC3) beszámolója szerint a banda Európa szerte a nagy bevásárló központokban kártyaolvasó eszközöket és káros szoftvereket telepített a POS terminálokba.

Az MI5 (az angol kémelhárítás) szokatlan lépésre szánta el magát, amikor figyelmeztetést adott ki arról, hogy csalók a szervezet vezetője nevében pénzt próbálnak szerezni az emberektől. A szervezet weboldalán nyilvánosságra hozott üzenet felhívja a lakosok figyelmét, hogy ne hagyják magukat félrevezetni a bűnözők által. A figyelmeztetés szerint a csalók telefonon és email-ben az MI5 igazgatójának Sir Jonathan Evans nevében próbálkoznak.