Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS), együttműködve az Interpollal és a Szövetségi Nyomozó Irodával (FBI) azonosították a "Simda botnet" hálózatot. A 2009 óta terjedő Simda mára nagyjából 190 országban, mintegy 770 000 ezer darab számítógépet érint.

A Secunia biztonsági jelentése szerint a kormányzatok a kibertámadások elsődleges célpontjai. A jelentés tanulsága szerint a digitális bűnözés egyre szervezettebb lesz, amely ellen a kormányzatok globális szinten kollaborálnak és különítményeket hoznak létre hogy a fenyegetéseket megszüntessék. A fenyegetettség alapvető indokai sérülékenységek megjelenései és ezek nem megfelelő kezelése. Egy súlyos sérülékenység pedig engedély nélküli rendszerhozzáféréshez, szenzitív információk elveszítéséhez, és súlyos szocio-gazdasági következményekkel járhat.

A Ponemon Institute kutatása megerősítette a korábbi jelentéseket, amelyek szerint az egészségügyi szolgáltatók csak nehezen birkóznak meg az adatbiztonság követelményeivel. A kutatás szerint az Egyesült Államok egészségügyi szolgáltatóinak 94 százalékától kerültek már ki páciensek adatai, 45 százalékuktól a vizsgált két év alatt legalább ötször.

A Sophos vírusirtó cég kutatása szerint három hónap alatt az androidos eszközök közel 10%-át érte valamilyen kártékony szoftver támadás, míg a PC-k nagyjából 6%-át. Ez azért is lehet, mert az 52,2%-os részesedésükkel el az Egyesült Államok okostelefon-piacából az androidos telefonok nagyon csábító célpontok lettek.

A Javlein Strategy kutatás szerint egyre gyakrabban lopják el kiskorúak személyes adatait a kiberbűnözők. Az így megszerzett adatokat a bűnözők általában számlák nyitásához és pénzmosáshoz használják fel. Az alacsony jövedelmű családok fokozottan érintettek.

A Nasuni felmérése szerint az alkalmazottak nagy száma a munkáltató kifejezett tiltása ellenére is használja a Dropbox és hasonló fájlmegosztó szolgáltatásokat a munkával kapcsolatos állományok tárolására.

A közegészségügyben alkalmazott stratégiák utánzásával, pl. "jó kiberhigiénia", javulhatna a kiberbiztonság az RTI INternational közgazdász és közegészségügyi kutatói szerint.

A webböngészők egyre inkább szerepet vállalnak a felhasználók védelmében, különösen a kártékony kódot tartalmazó és az adathalász oldalakkal szembeni küzdelembe. Az NSS Labs új kutatása összehasonlítja a négy legelterjedtebb böngésző - az Apple Safari, Google Chrome, Microsoft Internet Explorer, és Mozilla Firefox - ilyen irányú képességeit.

A SecurityMetrics jelentése szerint a bankkártyák azonosításához használt elsődleges számlaszám (PAN - Primary Account Number) titkosítatlan tárolása továbbra is ijesztően elterjedt és szinte semennyit sem, mindössze 0,24%-ot csökkent a tavalyi évhez képest.

Az ausztrál Stratsec jelentése szerint néhány felhőszolgáltató nem szűri és blokkolja a hálózatukról származó káros forgalmat. Ezt kihasználva a kiberbűnözők a felhőt botnet szerűen használhatják támadások indítására.